blog

Disszonáns ritmus- és rímképlettanulmány I.

2007. október 27.

Takács K. János:
Jölk, a kötőhártya-gyulladásos bantu félisten

Jölk, a kötőhártya-gyulladásos bantu félisten
Éhes.

Műelemzéseiket a szerkesztőség címére küldjék.

zati (2007.10.27 15:30)

A disszonanciát minden adódó alkalommal bátran használó szerző olyan művet alkotott, amire még nem volt példa az elmúlt másfél hétben. A cím kiválóan megalapozza a vers hangulatát, lehetőséget teremtve egy kiváltképp erős felütésre. Már itt érezhetjük azt a feszültséget, ami költemény következő soraiban iszonytató mértékűre nő. Takács remekül érzékelteti azt a hirtelen felgyülemlett sötét energiát, ami a bantu népet sújthatja ennél a pédátlan és igencsak szomorú esetnél. Az olvasó rögtön a cím olvasása után képes teljesen azonosulni ezzel a sötét és teljesen unszimpatikus népcsoporttal. Ez Takács zsenialitásának elvitathatatlan érdeme.
Az első verszak egyszerű felépítésű, viszont annál érdekesebb. Az első sor a cím ismétlése. Arcpirító, ahogy a költő egy ilyen egyszerű eszköz segítségével képes az olvasóból a szart is kipréselni. Kíméletlenül. Tökéletesen.
A második sor egyben a befejező is. "Éhes." A nagybetűs kezdés kiválóan érzékelteti a bonyodalom súlyát. Gyengébb idegzetűek teljesen összeroskadhatnak alatta, esetleg belső vérzést kaphatnak. Az előző sorhoz képest ez elmondhatatlanul rövid. Ez egyensúlyzavar, szédülés és félelem érzését kelti az olvasóban. Mintha hirtelen egy végtelenül nagy tömegű, ám nagyon kicsiny neutroncsillaggá válna, és elnyelné az egész univerzumot.
És ez az érzés, amit csakis Takács K. János tud egy ilyen rövid versbe rejteni. Kegyetlen. Gonosz. Ragyogó.

Jimmi (2007.10.28 12:53)

Zati bazmeg :D

lacci (2007.10.28 20:03)

aztarohadt :D
ez igen :D:D...
mindkettőtöktől :D:D

E-my (2007.10.28 20:10)

Zati te mostanság szedsz vmit!!
Ne állj le vele...jót tesz neked :D
Jimmi tőled meg ekkora rímet rég hallottam...
Kemény legyél Tbi!! 20 000 000!!!!

Kac (2007.10.28 21:37)

anyukám ma mondta, hogy az élő fába is belekötök
olyan szó nincs, hogy "unszimpatikus", azt antipatikusnak hívják

Jimmi (2007.10.28 22:00)

Az antipatikus nem egy olyan tabletta, amit gyógyszertárosok ellen szednek?

zati (2007.10.28 22:11)

Kicsit utánanéztem és kiderült, tényleg elbasztam. Gyorsan magamra is mértem a 28 korbácsütést.
Viszont Jimminek nincs igaza, mert ha létezne olyan gyógyszer, akkor hamar eltűnnének a patikusok, aztán meg szép lassan mindenki, mert elfogynának a gyógyszerek hamar.

Sörsi (2007.10.29 00:14)

zoh: és fülönfostam magam. megyek vissza grafikát tanulni. :]

simi (2007.10.29 11:48)

Kedves Zati!

Sajnos a költő nem erre gondolt.

Mint azt Horváth József vezető irodalomtörténész a múlt héten az irodájából megállapította, a költő 2007 nyarán sétálgatva lett figyelmes egy óriásplakátra, ami a Szépművészeti Múzeum inkákról szóló kiállítását reklámozta. Ekkor fogalmazódott meg Takácsban a vers címe, majd pillanatokkal később az első sora is.

A vers záróakkordjaként megjelenő motívum ("Éhes.") megfogalmazását a reklám melletti másik óriásplakát, egy Burger King hirdetés ihlette.

A két, a művet egyébként nagyban uraló motívum közti gondolatok ívét Takács még sokáig finomította, így a mű pontos keletkezési idejét egyelőre homály fedi.

Horváth József kutatásait egyébként az OKM nemrégiben indított, de annál népszerűbb programja (Logikát az irodalom-oktatásba) finanszírozta.

Elemzésed figyelemre méltó, ellenben nem azt írtad le, amit én az órán elmondtam, ezért találkozunk a pótérettségin.

Üdvözlettel,
Klári néni

Samson (2007.11.7 06:29)

Ha elkezdjük használni az antipatikus tablettát, akkor nem megyünk gyóygszertárba, és tönkremennek a gyógyszerészek. Viszont ezért jóval kevesebb antipatikus abletta lesz, ezért csökken a társadalomra mért hatása. Viszont akkor megint csak elkezdenek teremni a gyógyszerészek, és megintcsak elkezdjük használni az antipatikus tablettát. Szal ez ilyen folyamat Dolog. A természet megvéd minket a sok antipatikusságtól.

Ide fog kerülni a te hozzászólásod.

Név:


URL:


Üzenet: